A könyv tematikus, rendszertani, ismereterjesztő foglalata - monográfia formájában - a magyar deviza nyilvántartású hitel valóságának. A könyv kísérlet arra, hogy a tartalma, a benne foglalt állítások, és bizonyítások, a közgondolkodás részéve váljanak. És a szenvedélye is.
Megvásárolható a kiadó honlapján az alábbi linken, ahol az érdeklődők bele is olvashatnak.
http://publioboox.com/hu_HU/a-hibrid-a-szintetikus-toke-fogsagaban
Ez az írás a devizaforrású Ft-hitelviszonytól a szintetikus devizahitel-viszony megkülönböztetéséhez szeretne információt adni az érdekelteknek.
A devizaforrású Ft-hitel jogviszony (szerződési kötelem) ismerete ma azért fontos, mert ezzé alakítják át a forintosítási törvények (a három devizamentő (bankmentő tv.) a deviza-nyilvántartású (befektetéssel vegyes, jelzáloggal biztosított Ft-hiteleket). [1]
A mostani forintosítás nem más, mint deviza-nyilvántartású forinthitel (szintetikus devizával, vagyis szüntelen megújításra szoruló pénzpiaci befektetéssel, ellentételezett forint-hitel) törvényi átalakítása, egyszeri devizaforrású forinthitellé. Azzá, aminek az ilyen szerződések megkötésekor, a bank a pénzügyi termékét láttatni akarta. Amelyben a „devizaalapúságot” devizaforrásnak merte nevezni, holott forrást mellőzni kívánó, kockázatmentes, az adósok gyors bukását előidéző ügyletet hoztak létre, és teljesíttettek be egyoldalúan, az adósok tudta, és beleegyezése nélkül. Ezért ezek a szerződések nem jöttek létre, egyező, és kölcsönös akaratnyilvánítással. Az adósok mindezekről nem tudtak.
A törvényi forintosítás pedig ennek szintetikus deviza-hitelnek (hibridnek)leplezése, és legalizálása azzal, hogy devizaforrású Ft-hitellé alakítják át, de nem a szerződéskötés idejére visszamenő hatállyal, hanem a bank által elért csalárd tartozástöbblettel, az adósok terhére. A szintetikus hitel (hibrid) során, a bank által, a bankrendszer részeként, kartellben az árfolyamdrágulásból elért tőketartozásnak, és a devizásított kamatokkal elért tőkésített kamattartozásnak, a jogellenesen keletkezett banki követelésnek a legalizálása a „forintosítás” …
Korábban beszámoltunk arról, hogy egy devizahiteles alkotmányjogi panaszt nyújtott be többet között a Kúria 6/2013 PJE határozatával szemben, mivel az álláspontja szerint önállósult normatartalommal rendelkezik. A devizahiteles szerint a jogegységi határozat együttesen tartalmaz eljárásjogi és anyagi jogi alkotmánysértést is, – így az közvetlenül okoz alkotmányos sérelmet – mivel egy kereseti állítás vizsgálatát tiltja meg a bíróságoknak eljárásjogi alkotmánysérelmet okozva, ezzel akadályozva egy valós jogviszonytartalom feltárását egy bíróság előtt anyagi jogi értelemben is.
A jogegységi döntés kategorikusan megtiltja a bíróságoknak annak a vizsgálatát, hogy a befektetési jogviszony-elem nem elkülöníthető, hanem szerves része ennek a jogviszonynak, és hitelkonstrukciónak, ezért a jogviszonynak a tartalmát tiltja meg vizsgálni a 6/2013 PJE határozata. És ezzel a hibridre vonatkozóan közvetlenül is sérti az európai jogot, és bírósági gyakorlatot.
Ráadásul anyagi jogi értelemben is megtiltja ezt, mert a befektetést, mint létező banki műveleteket a deviza nyilvántartású hitelnél, a deviza nyilvántartású hitellel kapcsolatban nem annak szerves részeként értékeli, hanem mint valami mellékes banküzemi tevékenységet, amely valamilyen titokzatos módon a deviza nyilvántartású hiteleket lehetővé teszik.
Az Alkotmánybíróság nyilvántartásba vette az alkotmányjogi panaszt, annak érdemi vizsgálatáról később fognak dönteni.
http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/892BBCC9C32CC2EFC1257DE7005D935A?OpenDocument
A deviza hiteleknek nevezett pénzügyi banki termékek szégyent, megalázottságot, és kifosztottságot hoztak a nőknek, férfiaknak, családoknak, közösségeknek. Mégsem találjuk őket az utcán tüntetni a nyilvánvaló helyzetük miatt. 6-7 millió érintett emberről beszélünk, akik megváltásra vártak, miután tőrbe csalták őket, megmentést ígértek nekik, és az új jogszabályok miatt a jogállami, törvényelőtti egyenlőségüktől is megfosztattak a banki önkénnyel szemben.
Ez a banki önkény ma már nem korlátozott a jogállami, törvény előtti egyenlőség garanciáival. Ha van jogállam, törvény előtti egyenlőség, legalább a jogorvoslat terén, kénytelenek az új „megmentő törvények” ellen fordulni előbb, mielőtt a tárgyalótermekben állíthatnák, és bizonyíthatnák, hogy ezek a szerződések mind csalások, mert a bíróságok nem vizsgálhatják a csalás tényét!
A devizahitelek sem a jogviszony tartalma, sem az adósok kötelezettségei, sem a magyar, sem az európai jog szerint nem egyneműek. A jogfosztó szabályok azonban ezt letagadják, és egységesen devizahitelként kezelik, mert a valóság feltárása, hogy mik is ezek, leleplezné azt a politikai elitet, amely laboránsként bevezette ezeket Magyarország és a honpolgárok kifosztására, és a banki, és állami nyereség elérése céljából. Nem más célt szolgáltak, mint az állam rövid távú anyagi céljait, hosszú távú romlás árán. Mindez bizonyítható, de nem akarja sem a kizsákmányoló laboráns politikai elit, sem a megmentő szerepében tetszelgő laboránssá vált új kormányzó elit ennek a feltárását, mert fény derülne a haszonlesésükre, és zsarolhatóságukra.
A kisemmizett tömeg az önkénnyel szemben azért nem tud tiltakozni, amiért a szégyenbe hozott nők, férfiak sem mennek szégyenükkel, és megalázottságukkal a nyilvánosság elé. Önmaguk előtt is titkolják az áldozattá válásukat, szégyellik a szenvedéstörténetüket. Sokan ezért dühüket nyilvánítják ki, vagy dühüket önmaguk ellen fordítják, és öngyilkosságot követnek el.
Amíg önmaguknak, és nyilvánosan is meg nem vallják, még ha anonim módon is, hogy mit tettek velük, addig bűntudatuk miatt racionalizálni, és megtisztultan tiltakozni sem tudnak. Ezért mindkettőnek a feltétele, hogy teret kapjon a racionális feltárása a kifosztásnak, az államhatalom leplező magatartásának, és a tévedés, megtévesztés kimondásának. Elbeszélhetővé kell tenni nyilvánosan a társadalom követelését az állammal szemben: nem tartozunk, mert a szegénységünk árán meggazdagodtak bankok, és az állam.
A deviza-nyilvántartású hiteleket csak összetett pénzügyi termék formájában lehettek volna értékesíthetők, nagyon szigorú európai, és magyar jogi szabályok alapján, és a tőke rendjének védelmére született fogyasztóvédelmi szabályok szerint keresettel követelhetnék az adósok a bíróság jogfeltáró eljárását. Azonban ezt betiltotta az állam, és a Kúria! Magyarország legjelentősebb korrupciójával állunk szemben, amely során rövid távú, és hatalmi érdekből, a saját államunk fosztotta ki a saját társadalmát... És ennek nincs vége, új szakaszába lépett.
A valóság és bizonyítékai olvashatók a nemtartozunk.hu honlapon.
Minden magyar polgár devizahiteles, mert akár aláírt ilyen szerződést, akár nem a korrupció során mindenki közvetlenül és közvetve is fizeti az árát. Ebből származik a szegénységünk java, a bűnbak képződések sikeres folyamata az állam kezében. A társadalom tagjainak és csoportjainak a szembeállítása, és a politikai elit legitimizáló képviseleti többsége, 2000. óta minden kormányzati ciklusban. A félelem nagy úr, és az államhatalom mindenkori szerepével szemben, a társadalom erőtlennek érezte magát, ezért a közjogi választások során megmentő eliteket keresett. De csak tolvajokat talált, és ez sem lett volna nagy baj, ha a tolvajok, még nagyobb tolvajok szolgái nem lettek volna, meggyalázva a nemzetet, és a kenyéradó államukat is.
A társadalom nem hátrálhat saját államával szemben, mert gyönge tolvajok kezébe adta sorsát, és nagyotmondó ripacsoknak adta az igazság kimondásának a jogát, és szavait.
Vissza kell vennie a sorsát a méltatlan hatalomtól, amely haszonlesése ellenére sem védte meg a népet, országunkat. Vissza kell vennie a szavait, és az igazság kimondásának a jogát a devizahitel-csalás feltárásával, a megalázottságból való lelki és ésszerű szabadulással, és a hatalmi elit bűnének kimondásával. Meg kell bélyegeznie a politikai ribanckodást.
A deviza-nyilvántartású hitelek befektetéssel vegyes hitelviszonyok, összetett pénzügyi termékek, amelyek forrás nélküli és fedezetlen hitelek voltak. Ezért kellett a szintetikus tőkeként értelmezett befektetéssel ellentételezni a hitelszámlákat, az adósok devizatőke nyilvántartási számláival végzett pénzügyi műveletekkel, amelyek nem devizaforrások, amelyeket a bankok eltitkolnak, és létezésüket is banki üzemi tevékenységnek bagatellizálják. Pedig az e befektetésekben szereplő valuták, a svájci frank, yen, euró és a dollár árfolyama ezért drágult meg a forinthoz képest. Nem a forint romlott, ezek a valuták drágultak, és devizaként, azaz magyarul követelésként ezekből képződött az adósoknak és az államnak, a társadalomnak is deviza-árfolyamból eredő vesztesége, a bankoknak, a MNB-nak is árfolyam-nyeresége, a korrupt laboráns hatalmi elitnek zsebbe való haszna.
Nem a bank adott devizaforrásból forinthiteleket, hanem az adósok (családok, vállalkozások, önkormányzatok) adtak a hitelszerződésükkel szintetikus deviza-előállításra lehetőséget a bankoknak, amelyek ehhez likvid tőkével nem rendelkeztek, de nem is akartak már emiatt kockázatot vállalni a pénzügyi tevékenységükkel. Inkább minden kockázatot az adósokra, a társadalomra hárítottak a nyereség, a profit, sőt a letagadható, és elrejthető haszon érdekében.
A spontán privatizáció, a nemzeti vagyon átjátszása, a nemzet kiszolgáltatottá tétele az elmúlt 24 év alatt annyi anyagi erőforrást vont el a néptől, hogy csoda: a nép túlélte. És a devizahitel trükk betetőzi, és meghatványozza mindezt. Ha ezek az erőforrások a korrupt és ostoba politikai elit ténykedése nélkül, a rendelkezésünkre állnának ma, nem itt tartanánk, hanem rendszerváltó álmaink szerint, büszke nemzet és ország lehetnénk. A hatalmi elit csődöt mondott, korrupt volt, és ma is az. A nép dolga ennek véget vetni, mert tízezer milliárdokat, ha nem többet játszottak át méltatlan kezekbe, és tettek minket adósrabszolgává, kifosztottá, és tehetetlen társadalommá. Ha ennyit tudtak tőlünk lopni, akkor az államot és a társadalmat is újjá tudjuk építeni. Vissza kell vennünk a sorsunk irányítását. A devizahitel-csalásban minden bűn, amit a terhünkre hungarikumként elkövethetett a hatalom, kimutatható. Ezért félnek attól is, hogy kimondjuk és így lelepleződnek. Még a tárgyaló termekben sem engedik már ezt meg, dicsőségére a törvény előtti egyenlőségnek.
Most azért kell a forintosításhoz a MNB-nak, a tőlünk elrabolt devizatartalékból, devizaforrást adnia a bankoknak, mert eredetileg nem volt devizaforrás. De az adósok terhei nem változnak ezzel, csak növekednek, és fenntartják a bűnnel szerzett követelésállományukat a családokkal szemben.
Korábban beszámoltunk arról, hogy egy “devizahiteles” alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria 6/2013 PJE határozatával szemben, és annak alaptörvény ellenessége miatt kérte a 6/2013 PJE határozat megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság hiánypótlásra hívta fel az indítványozót. A hiánypótlásra adott választ közöljük:
Részlet:
Amikor a beadványozó a 6/2013 PJE határozat alkotmányos felülvizsgálatát indítványozza, mivel az álláspontja szerint eljárásjogi és anyagi jogi alkotmánysérelmet is előidéz a felülvizsgálati eljárásban, akkor olyan normatív erővel rendelkező jogi aktus felülvizsgálatát kéri utólagos normakontroll keretében, mely a jogalanyokra is kiterjedően kötelezően állapítja meg – adott esetben alkotmányellenesen – egy jogviszony tartalmát. Egy kötelezően alkalmazandó, de alkotmányellenes értelmezés kiiktatása a jogrendszerből olyan fontos alkotmányos érdek, amely indokolttá teszi, hogy az Alkotmánybíróság az Abtv. 1. §-a és 21. §-a alapján, mint speciális utólagos normakontrollra irányuló indítványt befogadja és érdemben elbírálja.
Természetesen az Alkotmánybíróság mondhatná azt, hogy az indítványozó majd támadja meg a jogegységi határozat alapján született végzést.
Álláspontunk szerint ez viszont nem lenne megfelelő megoldás az alkotmányos érdek elérése szempontjából, mivel a jogegységi határozat együttesen tartalmaz eljárásjogi és anyagi jogi alkotmánysértést is, - így az közvetlenül okoz alkotmányos sérelmet - mivel egy kereseti állítás vizsgálatát tiltja meg a bíróságoknak eljárásjogi alkotmánysérelmet okozva, ezzel akadályozva egy valós jogviszonytartalom feltárását egy bíróság előtt anyagi jogi értelemben is.
Másrészről, mivel álláspontunk szerint az alapjogszabály alkotmányos, és a jogegységi döntés az alkotmánysértő ezzel az Alkotmánybíróság arra kényszerítené az indítványozót, hogy a bírói döntést támadja meg és ne a jogegységi határozatot. Mindez arra kötelezné az indítványozót, hogy ne az akaratának megfelelő indítványt terjesszen be az Alkotmánybíróság elé, mindez felesleges és abszurd dolog lenne, és alkotmányos érdeket nem szolgálna egy felülvizsgálati eljáráshoz kapcsolódó érintettség miatt, amellyel szemben nincs fellebbezési lehetőség.
Az indítványozó személyes érintettsége két dologban nyilvánul meg:
Eljárásjogi alkotmánysértés:
Eljárásjogi alkotmánysértés történik, amikor a jogegységi döntés megakadályozza azt, hogy az adós olyan keresetet nyújtson be, aminek az állítása az, hogy a szerződés nem jött létre, és ennek az indoka az, hogy a deviza nyilvántartású jelzáloghitelek befektetéssel vegyes tartós jogviszonyt hoztak létre a pénzintézet és az adós között, és ezt a pénzügyi terméket a pénzintézet csak ekként értékesíthette volna, mivel a jogegységi határozat megtiltja a bíróságoknak az adott szerződéssel kapcsolatban annak a jogi ténynek, és jogviszonynak a bírósági általi vizsgálatát, amelyre a kereset vonatkozhat.
Másfelől ha nem jött létre a szerződés annak a következménye az, hogy az eredeti állapotot elszámolással helyre kell állítani. Ez a következmény más, mint a semmisség következménye, mert ott is az elszámolás a vége, de lehet részleges semmiség is a következménye.
Azért nem jön létre ez a szerződés, mert nem volt szerződési akarat, a szerződési akarat nem terjedt ki ennek a hibrid szerződésnek a befektetési oldalára, amely szervesen hozzátartozik a hitelszerződéshez, az alapszerződéshez.
Mivel ez egy hitelszerződéssel vegyes befektetés, ez egy hibrid szerződés, a deviza nyilvántartású hitel, ezért az adósnak joga van állítani ezt egy perben és kereseti kérelemmel érvényesíteni ennek az állításnak a minden következményeit, hogy nem jött létre a szerződés akarati hiba miatt és elszámolásra van szükség.
A jogegységi döntés ugyanakkor kategorikusan megtiltja a bíróságoknak annak a vizsgálatát, hogy a befektetés vizsgálják, annak vizsgálatát, hogy a befektetés nem elkülöníthető, hanem szerves része ennek a jogviszonynak, és hitelkonstrukciónak, ezért a jogviszonynak a tartalmát tiltja meg vizsgálni a 6/2013 PJE határozata. És ezzel a hibridre vonatkozóan közvetlenül is sérti az európai jogot, és bírósági gyakorlatot.
Anyagi jogi alkotmánysértés:
Egy "devizahiteles" alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria 6/2013 PJE határozatával szemben, és annak alaptörvény ellenessége miatt kérte a 6/2013 PJE határozat megsemmisítését.
Álláspontja szerint a C-604/11. sz. ügyben az Európai Bíróság által hozott ítélet megerősíti a 2004/39/EK irányelv 19. pontjában foglalt rendelkezésekre vonatkozó kötelezettséget - a nyújtandó szolgáltatás alkalmasságának és megfelelőségének értékelése körében - ha valamely pénzügyi termék (alaptermék), melynek szerves részeként (hibrid), az 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben I. mellékletének „C” szakaszában meghatározott pénzügyi eszközökre vonatkozó, és a felsorolt eszközök bármelyikéhez kapcsolódó az irányelv I. melléklet „A” szakaszában felsorolt szolgáltatások és tevékenységek bármelyikét végzik.
Ezért a szóban forgó pénzügyi terméken belül az alapterméknek (hitellel vegyes kölcsönnek) ugyanannak a jogszabályi követelményeknek kell megfelelnie, mint az annak szerves részét képező befektetési szolgáltatásnak, mivel az a termék szerves részét képezi - akkor is, ha azok beágyazottak illetve rejtettek.
A befektetés (szintetikus deviza) nem egyszerűen banki „fedezeti művelet”, amihez az adósnak semmi köze, hanem ez a pénzügyi termék része. És nem fedezeti művelet, nem forrásteremtés. Hanem az ügyfél tulajdonát képező devizatőke nyilvántartási számlájával végzett banki ellentételező ügylet. Mivel az adós számlájával végzi a bank, és enélkül a hitelviszony sem létezne, a befektetésekre vonatkozó szabályok szerint tehetné ezt meg a bank, az ügyfél hozzájárulásával, és közös kockázatviseléssel. De ez nem így történt.
Az adós álláspontja szerint ezért a deviza-alapú kölcsönnek elnevezett hibrid jogviszonyban, minden egyes jogviszonynak meg kell felelnie a szerződésnek és minden egyes szerződési pontnak a különböző jogviszonyokon keresztül meg kell felelni valamennyi jogviszonyra vonatkozó szabályoknak. Tehát adott esetben a befektetésre, a hitelre és a kölcsönre vonatkozó szabályoknak egyszerre, és egyidejűleg kell megfelelni a deviza nyilvántartású hitelnek. Ha ennek nem felel meg, akkor nem az a kérdés, hogy érvénytelen, vagy tisztességtelen a szerződés egyoldalú módosítása, vagy bármelyik része érvénytelen, tisztességtelen, hanem az egész tisztességtelen, onnantól kezdve, hogy hogyan értékesítették, hogyan vezették be a piacra, hogyan adták a kölcsönt és hogyan nem tájékoztatták az ügyfelet és hogyan nem vizsgálták a kockázatokat, mint befektető adósi kockázatot (banki árfolyamnyereség, adósi árfolyamveszteség).
Ebből az következik, hogy mind a jogalkotásnak, mind a jogalkalmazásnak ebben a formában kellene ezt a termékértékesítést vizsgálnia, vagyis hogy a bankrendszer kartellban, ugyanabban a formában - az adós devizaszámlájának befektetési műveleteivel előállított - szintetikus devizának nevezett ellentételezéssel nyújtott forint hitelt. Ez a pénzügyi összetett termék, ez az adós pénzügyi eszközével végzett, és nem forrás alapon végzett hitelezés. A bank összetett pénzügyi terméke a hibrid, amire az európai jog megfelelő definíciókat alkalmaz és előírásokat, hogy ezt hogyan kell értékesíteni. Mivel nem így történt, nem így értékesítették, letagadták, hogy ez egy ilyen hitel, ezzel tulajdonképpen a bank, a bankrendszer és az állam is szembe ment a luxemburgi bíróság vonatkozó ítélkezésének és az európai irányelveknek, ezért közvetlenül európai jogsérelem történt.
III/1522/2014. számú döntése az Alkotmánybíróságnak - az első devizahiteles törvény kapcsán 124 pont
Az Alkotmánybíróság megítélése szerint ezek a feltételek a Tv.-nyel összefüggésben nem állnak fenn. A „deviza alapú” szerződések tömegesen jöttek létre, lényegük közismert, az ilyen szerződés fogalmát a jogalkotó rögzíti, és az nem minősül eleve értelmezhetetlennek.
Álláspontunk szerint sem a közbeszédben, sem a köznyilvánosságban, és a jogalkalmazók előtt nem ismert, nem hogy közismert lenne a devizahitel valódi tartalma. Különösen az, hogy ezek forrás, és fedezet nélküli forinthitelek. Közismerten így a bank hitelt sem nyújthatna. Ez közismert. Az nem, hogy a szintetikus tőke, a szintetikus deviza ellentételezhet ilyen forinthitelt a bankok gyakorlatában. DE NEM TÖRVÉNYESEN, HA AZT A BANK NEM ÖSSZETETT PÉNZÜGYI TERMÉKKÉNT, NEM BEFEKTETÉSSEL VEGYES HITELKÉNT, HA AZT NEM A BEFEKTETÉSSEL VEGYES HITELKOCKÁZAT FELMÉRÉSÉVEL, HA NEM ERRE VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁSSAL, HA NEM AZ ILYENRE HITELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ÉRTÉKESÍTÉSI NORMÁI SZERINT, HA EZT KORLÁTLANUL, HITELKOCKÁZATI ELEMZÉSEK NÉLKÜL, ADÓSKOCKÁZATOK KEZELÉSE NÉLKÜL, HA A BIZTOSÍTÉKOT NYÚJTÓ ZÁLOG-LEÉRTÉKELŐDÉS KEZELÉSE NÉLKÜL, HA EZT KORLÁTLAN ÁRFOLYAMVESZTESÉG ELŐÁLLÍTÁSÁVAL, ÉS KORLÁTLAN KAMAT ÉS KÖLTSÉG EMELÉSSEL ÉRTÉKESÍTI A BANKRENDSZER KARTELBEN. Ezért ezek a szerződések létre sem jöttek! Most azért van szükség a forintosításhoz devizaforrásra, mert a szintetikus deviza (valójában egy fiktív befektetés az ügyfél devizatőke nyilvántartásával) nem forrás, és nem fedezet. Az adósok számára ennek a szintetikus tőkének a mibenléte már közismert. Nem úgy a jogalkalmazók számára.
A forintosításról ... és a valóságról 1. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud
A forintosításról ... és a valóságról 2. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud
A forintosításról ... és a valóságról 3. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud
Annak ellenére kell újragombolni, hogy nem csak egy lukkal, hanem összevissza van ez a lötyögő mellény gombolva.
Nyilván volt az Orbán kormánynak egy A) terve. De erről Bajorországban és Ausztriában elmondhatták neki – ott tartózkodásakor – a Globalo – gazda üzenetét, hogy abba nem csak ő és kormánya, de az ország is belebukik. Pontosabban belebuktatják.
Ezért a mostani B) terv, a bankmentő csomagok, amelyeket – mint a gyurcsányi IMF-EU hitel felvételekor is – adósmentőnek „neveztek” el. Csak éppen ha egy labanc labanc, azt a nép megbocsátja, egy kurucnak a nép soha.(lásd Károlyi Sándor reálpolitikus, Antal József bölcsész-fantaszta stb.) Márpedig a B) terv átlátszó menekülés a kétharmadba, kiegyezés a bankokkal az országért, azon az áron is, hogy a kormányt a népi elégedetlenség buktathatja meg. És ezért a Gazdi mindent meg is tesz, és ha a nép hagyja ezt Orbán ellen, akkor a nép a Gazdi marionettje lehet. Mint ahogyan azt Hajek cseh politikus előrevetítette a minap.
Orbánnak a laboráns gyurcsányi státusszal szemben a németek kollaboráns státusza lebegett, és lebeg a szeme előtt. A mai hatalmi globális rendszerben ez a maximum, amit elérhet Magyarország miniszterelnöke. Csak annyira fosszon ki és irányítson minket a Globalo-gazdi amennyire egy osztrák, vagy német hazát. De nekünk Középkelet-Európaiaknak nem ezt a státuszt szánták már a rendszerváltás előtt sem.
Lehet, hogy még nem bukott el ez a „szabadságharc”, de a Pénzügyi-falból nem engednek kivenni nekünk egy újabb téglát. Csak egyetlen adós sem miniszterelnök. Egyetlen adós sem az országért felelős első ember.
Az adósok a családjukért felelősek, és az országért is ezen keresztül. Márpedig a deviza-nyilvántartású hitel-csalások mostani rendezési terve újabb bőrt nyúz le az adósokról, és leplezi az eddigi népnyúzás csalás jellegét. Az eddigi, és az ezen túli ország-kifosztását.
Az adósok keresetükben, az ügy uraiként, olyan döntésre vonatkozó tényállást fogalmaznak meg, amelynek megállapítása esetén, a felek közötti perbeli szerződés nem jött létre, annak létrejöttét akadályozó egyező, és egybehangzó szerződési akarat hiánya miatt.
A szerződés – tartós jogviszony létrehozása esetén – a kötelem teljesüléséből megállapíthatóan, eltért a két fél esetében. A termékre vonatkozó adósi bizonyítás az, hogy nem kölcsön, és nem hitelviszony jött létre, mert a hitel, és a kölcsön a bank részéről csak egy ellentételező befektetéssel vegyes hibrid szerződéssel volt lehetséges.
Ehhez azonban a kereseti kérelem tényállását fel kell tárnia a bíróságnak, hogy az a valóságnak megfelel-e, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, minden kétséget megállapíthatóan, az írott szerződésekből levezethető-e.
Az adósok azt állítják, hogy olyan tartós kötelmi jogviszony jött létre a felek között, olyan kötelem, amely az írott szerződés tartalmától – még e tartalom érvényessége esetén is – eltér, amit az adósok szerződéskötési akarata, de valójában a bank kinyilvánított szerződési akarata is létrehozni kívánt: hitel- és kölcsön szerződés.
Az adósok azt állítják, hogy a szerződéskötéskor a bank, eltitkolt szándékkal, olyan biankó klauzulákat fogalmazott meg a szerződésben, amelyek alapján a bank egy befektetéssel vegyes hitel/kölcsönszerződést érvényesített, azt is kívánt érvényesíteni az adósaival szemben. Míg az adósok kölcsönt kívántak a banktól felvenni, és tudomásuk sem volt arról, hogy a bank befektetési szerződésnek értelmezi, forrásteremtő pénzpiaci művelet részévé teszi nem csak a felek hitelszerződését, de befektetőként bevonja ebbe az adósokat, számlájukat, és hitelfedezetüket is egy befektetési szerződésbe.
A bíróság eljárása nem alapulhat azon a koncepción, hogy a szerződés szövege, és nem a valóság vizsgálandó, ami a felek között beteljesedett. Nem alapulhat azon a koncepción, hogy a szerződés leírt tartalma a valóságban bekövetkezett és más semmi sem történt.
A Kúria 6/2013 PJE határozata közösségi jogot sért. A jogegységi határozat kötelező a bíróságokra nézve, ezért a jogegységi határozatoknak is meg kell felelnie az EU jogának. Ha nem felel meg, az esetben az érdemi határozatot hozó bíróságnak ugyanúgy félre kell azt tennie. A nálunk deviza nyilvántartású kölcsönnek elnevezett jogviszonyra, mint az EU joga által szabályozott hibrid szerződésre ugyanúgy alkalmazandó: a szintetikus devizaügylettel (befektetéssel) ellentételezett hitelviszonyra vonatkozó EU jog (az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve és a Bizottság a 2006/73 EK irányelvben meghatározott a 2004/39/EK Európai Parlamenti és Tanácsi irányelvének végrehajtásának részletes szabályai ) , és a Luxemburgi Bíróság, ezen pénzügyi termékre vonatkozó határozatai (C-604/11.sz. ügy).
A jogérvényesítést a Kúria úgy akadályozza (Európában egyedülálló módon), hogy a jogegységi határozatában a jogviszony tartalmát (hibrid) felülírja az eljárásban (kötelező jogértelmezés), a kereseti állítást, és bizonyítást egy tényre (a befektetésre) megtiltja előre . Mindezzel a 6/2013 PJE határozat az elsődlegesen alkalmazandó 2004/39/EK a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelvében megfogalmazott normáktól eloldódik.
A jogalkalmazás ellentmondásai 1. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud
A jogalkalmazás ellentmondásai 2. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud
A jogalkalmazás ellentmondásai 3. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud
A jogalkalmazás ellentmondásai 4. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud
A jogalkalmazás ellentmondásai 5. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud
A jogalkalmazás ellentmondásai 6. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud
A sorozat előző része:
Titkos beszélgetések / A devizanyilvántartású hitel by Nem Tartozunk ! on Mixcloud
