A Juzgado Mercantil de Barcelona (Spanyolország) által 2011. december 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek (C-664/11. és C-665/11. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: spanyol
Az előzetes döntéshozatalra elő terjesztett kérdések
1. Befektetési tanácsadási szolgáltatásnak kell-e tekinteni a MiFID-irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában foglalt meghatározás alapján, ha a hitelintézet ügyfelének kamatswap-ügyletet kínál fel korábbi pénzügyi ügyletek kamatváltozásaiból eredő kockázat fedezésére?
2. Meg kell-e állapítani a befektető és a tanácsadó hitelintézet által megkötött kamatswap–ügylet semmisségét a hivatkozott irányelv 19. cikkének (4) bekezdésében foglalt, lakossági befektetőre vonatkozó alkalmassági teszt elmulasztása esetén?
3. Amennyiben a nyújtott szolgáltatás a fentiek értelmében nem minősül befektetési tanácsadásnak, a magával a hitelintézettel kötött szerződés semmisségének megállapításával jár-e önmagában az a körülmény, hogy egy olyan összetett pénzügyi eszközt, mint a kamatswap-ügylet, a hitelintézetnek felróható okból a MiFID-irányelv 19. cikkének (5) bekezdésében foglalt megfelelőségi teszt elvégzése nélkül szereznek meg?
4. Önmagában az a körülmény, hogy a hitelintézet az általa vagy más hitelintézet által nyújtott jelzáloghitelhez kapcsolódó összetett pénzügyi eszközt kínál, a MiFID-irányelv 19. cikkének (9) bekezdése alapján elegendő oknak bizonyul-e a hivatkozott 19. cikkben foglalt, a lakossági befektető esetében a hitelintézet által elvégzendő alkalmassági és megfelelőségi teszt lefolytatására vonatkozó kötelezettség alkalmazásának kizárására?
5. A MiFID-irányelv 19. cikkében meghatározott kötelezettségek kizárása érdekében szükséges-e,hogy a befektetők védelmét biztosító — a hivatkozott irányelvben foglaltakhoz hasonló — jogszabályi rendelkezések hatálya alá tartozzon az a pénzügyi termék, amelyhez a felkínált pénzügyi eszközök kapcsolódnak?
A fenti számon lévő előzetes döntéshozatali eljárások érdemi ítélet nélkül le lett zárva, mivel a fenti kérdésekre - a befektetéssel vegyes hitelviszonyokra - a luxemburgi Curia már kialakította az ítélkezési gyakorlatát. Az ügy írásbeli szakaszában Bot főtanácsnok felhívta a kérdést előterjesztő bíróságot, hogy tekintettel a Curia a C-604/11. sz. ügyben kifejtett ítéleti rendelkezések kapcsán már - szintén egy spanyol bíróság számára - kifejtette ezen pénzpiaci hibrid termékre vonatkozó közösségi jogi elveket, fenntartják e az inditványt. A spanyol bíróság visszavonta az inditványt, mivel a C-604/11. sz. ügy rendelkezései megválaszolják az indítványban feltett kérdéseket.
A Kúria 6/2013 sz. jogegységi döntése, nem vizsgálta a deviza-nyilvántartású hitel, mint tartós jogviszony létrehozásának, fogyasztási típusú szerződési jellegének, és valóságos tartalmának, és teljesülésének, a deviza-nyilvántartású forint-hitel, mint pénzügyi eszköz európai közösségi jogbeli, és hazai jogi beágyazottságának körülményeit.
A fogyasztási szerződés esetén alkalmazandó Európai Uniós jogot és a Luxemburgi Bíróság precedenseiben történő megállapításokat és ítéleti rendelkezéseket a nemzeti bíróságoknak kötelező jogértelmezésként, és eljárási szabályokként kell alkalmazniuk. (csatlakozási Szerződés és a Liszaboni Szerződés alapján.)
Ugyancsak alkalmazandó az EU által szabályozott hibrid szerződésre: a szintetikus devizaügylettel (befektetéssel) ellentételezett hitelviszonyra vonatkozó EU jog (az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK [1] a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve és a Bizottság a 2006/73 EK [2] irányelvben meghatározott a 2004/39/EK Európai Parlamenti és Tanácsi irányelvének végrehajtásának részletes szabályai ) , és a Luxemburgi Bíróság, ezen pénzügyi termékre vonatkozó határozatai (C-604/11. sz. ügy).
A magyar jog a Hpt-ben és korábban a Tőkepiaci Tv-ben később a befektetésekre vonatkozó tv-ben, szabályozta mind a hitel, mind a befektetések során felmerülő jogokat és kötelezettségeket.
A Magyarországon deviza-nyilvántartású hitelnek nevezett összetett pénzügyi termék értékesítése során, olyan tartós jogviszony jött létre, amelynek során e jogviszonynak mind a hitelviszonyokra (Hpt.), a hitelkeret alapján nyújtott kölcsön vonatkozásában a kölcsön jogviszonyra (Ptk.), mind a befektetésre vonatkozó jogviszonyra (Tőkepiaci tv. Befektetési tv.) jogi feltételeinek, és jogszabályainak – a jogok és kötelességek vonatkozásában – meg kell felelnie.
A C-604/11. sz. ügyben az Európai Bíróság által hozott ítélet megerősíti a 2004/39/EK irányelv 19. pontjában foglalt rendelkezésekre vonatkozó kötelezettséget - a nyújtandó szolgáltatás alkalmasságának és megfelelőségének értékelése körében - ha valamely pénzügyi termék (alaptermék), melynek szerves részeként (hibrid), az 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben I. mellékletének „C” szakaszában meghatározott pénzügyi eszközökre vonatkozó, és a felsorolt eszközök bármelyikéhez kapcsolódó az irányelv I. melléklet „A” szakaszában felsorolt szolgáltatások és tevékenységek bármelyikét végzik.
Ezért a szóban forgó pénzügyi terméknek (alaptermék) ugyanannak a jogszabályi követelményeknek kell megfelelnie, mint az annak szerves részét képező befektetési szolgáltatásnak, mivel az a termék szerves részét képezi - akkor is, ha azok beágyazottak illetve rejtettek.
Június elején a spanyol Tribunal Supremo (Legfelsőbb Bíróság) megsemmisítette az előtte folyó ügy tárgyát képező hibrid deviza alapú szerződést (befektetéssel vegyes hitelszerződés), mivel az a 2004/39 EK (MIFID) irányelvbe ütközött, a tájékoztatási kötelezettség, a szolgáltatás alkalmasságának vizsgálata és a kockázatok értékelésének elmaradása miatt.
Vajon miért olyan nagy nehézség a magyar Kúriának a jogviszony valóságos tartalma alapján megítélni a deviza-nyilvántartású szerződéseket, miközben az EU jogában szabályozott összetett pénzügyi termék, amely egy rejtett deratívával ellentételezett forinthitel?
